január 2011

Csurgó és Szenta közigazgatási határától pár méterre, de a túlsó oldalon, Újmajorban született szeptember 16-án, nem pedig a több írásban is megnevezett napon, 22-én. Már másnap, szeptember 17-én megkeresztelték. A csurgói Szentlélek Plébánia anyakönyvének tanúsága szerint édesapja Janicsek Zsigmond Iharosban született újmajori uradalmi vincellér, édesanyja Balog Teréz, keresztapja Németh Zsigmond pusztagáti majorgazda, keresztanyja Győrfi Anna volt. Janicsek Zsimond Ödönként látta meg a napvilágot. Keresztvíz alá viszont Csurgón, a Szentlélek templomban tartották.

Édesapját már kisgyermekkorában elvesztette. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban tanult. A nagyatádi gimnáziumban érettségizett. 1961 és 1962 között a Somogyi Néplapnál volt újságíró. 1962 és 1966 között a Pécsi Tanárképző Főiskola  magyar- orosz- rajz szakos hallgatója volt. Tanári diplomája megszerzése után 1966-tól 1969-ig Sávolyban, 1969 és 1974 között Fertőszéplakon tanított. Ezt követően Sopronban tanított, a Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola könyvtárosa volt.

Középbirtokos családból született. Apja tönkrement, és intézői állást vállalt. 1912-ben a csurgói vasútállomáson felszállt Maller Dezső Gimnáziumi tanár. Az Adriára utazó Bohuniczky Kálmánné és lányai a vonaton megismerkedtek, Fiumét és Velencét már együtt tekintették meg. A fiatalok a hencsei református templomban összeházasodtak. A lány hozományként megkapta a Baksay utcában a 2. szám alatt ma is álló hatszobás házat villanymotoros vízvezetékkel, fürdőszobával, tágas mellékhelyiségekkel. A kitűnő vasúti közlekedést kihasználva kéthetenként Bécsbe utaztak.

Paraszt családból származott. Általános iskolai öt osztályát szülőfalujában végezte, beíratták az akkor még nyolcosztályos csurgói református gimnáziumba magántanulónak. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, és noha kitűnő tanuló volt, a hetedik, nyolcadik osztályt már ismét a szülőfalujában végezte. 1950-től 1954-ig volt a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium tanulója.

A csurgói Állami Tanítóképző Intézet tanára, Macskásy Zoltán gyermekeként látta meg a napvilágot. Oklevelét a budapesti József Nádor Műegyetemen szerezte 1928-ban. Különböző magáncégeknél volt mérnök. 1934-ben Budapesten műszaki irodát alapított, amelyet 1948-ig vezetett. 1948-tól 1950-ig az Épületszerelőipari Központ vezérigazgató- helyettese és főmérnöke volt. 1950-ben megszervezte a Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti mérnöki ismereteket oktató tanszékét. 1950-ig tanszékvezető docens, 1951-től nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig egyetemi tanár.

Mind a mai napig nem egyértelmű, hogy ő vagy szövegkönyv- írója, Vajda Ernő (1889-1964) kötődött szorosabban Csurgóhoz. Mindenesetre a Farsangi lakodalom című opera (1924) Kálmán csurgói diák főszereplésével évtizedekre kiható népszerűségre tett szert. Poldini A múlt zongorapedagógiájának egyik kiemelkedő egyénisége volt. Élete nagy részét a svájci Vevey-ben töltötte, de mindvégig élénk kapcsolatot tartott fenn szülőhazájával. Kitűnő színpadi érzéke az opera felé terelte a figyelmét. Legjelentősebb színpadi műve a Farsangi lakodalom. A cselekmény egy falusi udvarházban történik.

Református lelkészcsaládok leszármazottjaként született. Ősei, rokonai közül többen a csurgói református gimnázium tanulói voltak. Édesapját gyermekkorában elvesztette. Általános és középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte, a jogit Debrecenben és Budapesten. Ügyvédi oklevele megszerzése után Kaposváron praktizált. 1925-ben a csurgói gimnázium történetében először világi embert. Dr. Matoltsy Sándort választották meg az igazgatótanács elnökének. A fiatalítás, megújulás révén kiérdemelte a „második iskolaalapító” címet.