Egy kora tavaszi  pénteki napon a szokásos könyvtári teendőim egyike a Könyv-vár látogatása volt. A kisebbek mindig örömmel tódulnak, hogy egy kis olvasnivaló utánpótlást kapjanak a következő hétre. Nem ritka hogy ebben az órában 35-40 kisgyerek is jön „megtúrni” az izgalmas olvasnivalót. Nagyon sok fejtörést okoz számomra, hol veszik el útközben ez a lelkesedés, miért nem maradhat meg ez az őszinte érdeklődés a könyvek iránt?

„Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.”

34 Zsolt., 19-20.

Csendben és szerényen, ahogy élt, 2013. január 25-én eltávozott közülünk Ihász János, a Városi Múzeum vezetője.

Nem egy fenntartóhoz, nem egy intézményhez tartoztunk, ennek ellenére kollégának nevezzük őt, mert együtt dolgoztunk Csurgó város kultúrájának ápolásáért, hagyományainak megőrzéséért, az idelátogató vendégek és turistacsoportok kiszolgálásáért. Segítségünkre volt kiállítások rendezésében, vendégek elszállásolásában, versenyek zsűritagjaként. Kortárs művészeti kiállításainak színvonala messze túlnőtte egy kis város kereteit.

Iskolánk egy jó kollégát, mi könyvtárosok egy jó barátot is elvesztettünk személyében.

A kultúra napját ünnepelve 2013. január 21-én L. Simon László kultúráért felelős államtitkár látogatott el hozzánk Szászfalvi László képviselő társaságában. A szűkreszabott találkozás keretében ámulattal csodálkozott el azon, hogy egy "végvári iskolai könyvtár" ennyi kincset rejt az érdeklődők számára. A végén összegezve a látottakat a következőket írta vendégkönyvünkbe: ...van jövője nemzetünknek, míg őrizzük és okosan használjuk elődeink szellemi hagyatékát.

Másnap reggel a magyar televízióban készült riportban szép emlékként emlegette a Csurgón látottakat:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/22/08/A_Magyar_Kultura_Napja.aspx

Örömmel vették birtokba a legkisebbek a közelmúltban vásárolt mesekönyv csomagot. Alig maradt az új könyvekből a pénteki könyv-vári találkozás után. Ezúton is tudatjuk a nagyobbakkal, hogy nekik is sok izgalmas olvasmány került a könyvtári karácsonyfájuk alá. Érdemes benézni hozzánk, mielőtt elindultok vakációzni.

Három könyvet és egy filmet juttatott el iskolánk könyvtárába a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesülete. A kiadványok hasznos segítői lehetnek a történelem oktatásának és az iskolai ünnepségek megrendezésének.Barátossy Jenő öregdiákunk bocsátotta rendelkezésünkre egy 1896-ban készült térkép hasonmását, mely az ország településein túl az akkori erdőségek területeit is bemutatja.Papp Vilmos nyugalmazott lelkész már nem első alkalommal küldte el a közelmúltban megjelenő könyveit. Ezúttal az Ország(újjá)építés és a bibliai aranymondásokat tartalmazó kiadványokat kaptuk tőle!

75 éve, 1937. december 3-án este sétálni indult, de soha nem ért vissza, a szárszói állomáson áthaladó tehervonat halálra gázolta. Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, egyesek szerint véletlen baleset okozta, mások viszont az öngyilkosság mellett érvelnek.

Önéletrajzában így vall iskolaéveiről:„…Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam.A VI. osztály elvégzése után ott hagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott.

Melius Juhász Péter reformátor,egyházi író és református püspökre emlékezett iskolánk a reformáció hónapjában október 26-án. A Kálvin konferencia napján, Violáné Bakonyi Ibolya tartott előadást Meliusról az iskola 7-8. évfolyam diákjai számára, majd ugyancsak az ő bemutatása alapján hallhattuk az egykori és az új csurgói Melius szobor történetét. Az elkészült mű (Szabó Zoltán alkotása) és Melius-kiállítás (a könyvtárosok munkája) a dísztermünk bejáratánál kaptak helyet.

A kiállítás képes anyaga, az eseményről készült felvételek a portál képtárjában megtekinthetők, az elhangzott szoboravató beszéd itt olvasható.

 Ma is élő a kapcsolat iskolánk egykori diákjával - Berzsenyi Györggyel (Berzsenyi Dániel leszármazottjával) -  aki a közelmúltban jutatta el hozzánk a canberrai egyetemen tavaly megjelent matematikai feladatgyűjteményeit. Ő volt, aki táskájában a  KöMal (Középiskolai Matematikai Lapok) számaival hagyta el kényszerűségből hazáját. Neves amerikai egyetemeken tanított matematikát három évtizeden át. Állította, hogy matematikából Magyarország, az egész világ számára példakép a tehetségkutatás és tehetséggondozás terén.  Az ajándékba kapott kötetek is a matematikában tehetségesek próbálkozásaihoz készültek.

Október elsején három napra leköltözött hozzánk három restaurátor - Várszegi Róbert, Litvai Béla és Somogyi Márk - Budapestről, hogy folytassák azt a könyvmentő munkát, amit az előző év őszén abbahagytak: a folyamatos állományrestaurálást. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert 282 ezer forint a munkájuk fedezete. Nagyon látványos tevékenységet folytatnak a könyvtárunkban, jelentősen meghosszabbítva ezzel sok régi dokumentumunk életkorát. A három nap alatt több száz kötetet javítottak ki. A leltár: 278 kötet, ebből 32 darab pallium, 60 kötet bőr, 7 db pergamen, a többi papír. Az elvégzett munkájukról képeket a fotóalbumban láthatunk. Ilyen volt, ilyen lett címmel. A szakemberek munkáját tükrözi a honlapjukon található sok referenciamunka (http://www.arestaurator.hu/), melyre érdemes egy pillantást vetni.

Született Kálmáncsán 1622-ben, készítették a falu akkori lakói. Heidfogel Pál nagytiszteletű úr meghívására hazautazott a Kálmáncsai Graduál, a Csurgói Graduál, a Kálmáncsehi Passionale és a Rinyaújnépi Énekeskönyv társaságában 2012. szeptember 22-én ősi szülőfalujába. ( az itt felsorolt könyvek állandó lakóhelye a csurgói gimnázium Nagykönyvtára) Egy napig együtt örülhettek a Dobszai Graduálnak is, amit Budapestről hoztak el erre a nagy eseményre. Biztonsági őr vigyázta őket a falu kultúrházában. Hit – hűség – haza : Protestáns Graduáloktól - a Genfi Zsoltárokig címmel Steinbach József  püspök úr áhítata után tudományos előadásokat, a diákok és teológushallgatók előadásában zsoltárokat hallhattunk. Bemutatkoztak a dunántúli református oktatási intézmények, köztük a mi gimnáziumunk is. A nap végén a Musica Historica együttes varázsolt el bennünket zenéjével a XVII. századi Kálmáncsára. Az eseményről készült fényképek a portál fotóalbumában megtekinthetők.